1929. május 12-én
avatták fel Gerendáson
az I. világháborúban elesett hősök emlékművét

"Amikor Gerendás község elnyerte önállóságát, ... felmerült az az óhaj, hogy maradandó emléket állítsanak a község hős fiainak.
...
A határainkon túl maradtak azok a helyek, ahol elhantolásra kerültek a katonák, illetve voltak, akik a fogság körülményei között pusztultak el, vagy egyszerűen eltűntek valahol. A hozzátartozóknak sehol nem volt lehetőségük leróni kegyeletüket, és ez a gondolat is vezérelte őket, hogy meg kell teremteni az ily jellegű kegyhelyeket.
...
A megalakult szoborbizottság 1928. március 16-án tartott közgyűlésen számolt be a munkájáról. A bizottság ... a beszerzett 15 ajánlatból kiválasztotta azon emlékmű tervezetet, melynek elkészítésével megörökítendő lenne a községi hősök emléke.
Kalotai Ottó budapesti szobrásszal kötöttek szerződést, a művész 2600 P-t kért, és egyéb költségekre 700 P-t terveztek.
Az augusztus 17-én összeült képviselő-testület egyhangúlag elfogadta az elöljárósági javaslatot, és kimondta, hogy a hősi emlékmű az Apponyi utcában, közvetlen a községháza épülete mellett helyeztessék el.
A leleplezésre 1929. május 12-én került sor. "

Réthy-Kiss-Miklya: Gerendás története (117-120. oldal)

A bandérium tagjai az avatási ünnepséghez gyülekeznek az uradalmi gazdasági épület előtt

" Ez az ünnepély, amely a község fiatal korához és csekély anyagi erejéhez képest rendkívül impozáns volt, nagy erkölcsi sikert hozott Gerendás község számára, és megmutatta, hogy avatott kezű vezetés mellett mire képes egy ilyen kis község népe is, ha egy nemesebb cél érdekében minden önzést és kicsinyeskedést félretéve egy akarattal összefog.
Az ünnepélyen, amely Gerendás község jó hírnevét széltében öregbíti, részt vett József kir. herceg és kísérete...
Reggel istentisztelet volt az ünnepi díszbe öltözött község mindkét templomában, majd 10 óra után gyülekezett a falu népe a községháza előtti téren a szobor és a díszsátor körül.
...

József kir. herceg mondta el avató beszédét - hangsúlyozva -, hogy a magyar csak akkor lesz boldog, ha feltámad az ezeréves Magyarország... Adja az Isten, a sokat szenvedett magyar nemzet találja meg a boldogulását.
...
A kir. herceg ezután koszorút helyezett el a turulszobor talapzatára. Góg főjegyző átvette a község nevében a szobrot, amelyet Lavatka József plébános a római katolikus, Kiss Kálmán lelkész pedig az evangélikus egyház nevében áldott meg.
...
Az ünnepély végeztével díszmenetben vonultak el a vitézek, a hadviseltek, a tűzoltók és a lovasbandérium tagjai a főherceg előtt, aki azután volt katonáival beszélt, majd kíséretével együtt elhagyta a községet, és Reck Géza földbirtokoshoz hajtatott Csorvásra, aki ebéden látta vendégül a főherceget és kíséretét.
Ugyanakkor Gerendás községben is mintegy 150 terítékes közebédet tartottak."

Az avató ünnepség így zajlott le. Az idézet szintén a Gerendás története című kiadványból való. (119-120. oldal)

Leventeoktatók 1933-ban

A falu népe olyannyira szerette a hőseinek állított emlékművet,
hogy fiataljai szívesen fényképezkedtek a turulszobor előtt.
Ezen a képen talán épp egy vasárnap délutáni korzózás alkalmával
álltak a szépen felöltözött lányok a fényképezőgép lencséje elé.

Kesjár Mátyás és Kiss Géza

Bohus Pál

Kiss Géza, Svecz József és Svecz János

Korcsok György

Priskin Katalin és Hocz Pál

Tóth István

Korcsok György és Bessenyei Sándor

Szkaliczki Mihály, Manczúr János és Kiss Géza

Faragó Teréz

Varga Mária

Zahorán Zsófia

A rendszerváltás után a község önkormányzata két emlékoszloppal bővíttette az emlékművet.

Az oszlopokon a II. világháborúban elesett katonák neve olvasható.

2008. március 15. Az emlékmű előtt ünnepelt a falu.