"Amikor még senki se voltam

fény, tiszta fény,

a kígyózó patakokban

gyakran aludtam én.

 

Hogy majdnem valaki lettem,

kő, durva kő,

hegytetőn jégerezetten

hömpölygetett nagy erő.

 

És végül élni derültem,

láng, pőre láng,

a szerte határtalan űrben

mutatom valódi hazánk"

 /Weöres Sándor/

Az ünnepség nagy pillanatai: a Szentkereszty-díjak átadása.

Botyánszki Bence veszi át a kuratórium elnökétől.

Nikora Noémi

Mihalik Katrinnek adja át Kiss László a Szentkereszty Tivadar-díjat. 

Az alapítók 1991-ben hozták létre ezt díjat,

hogy a falu egykori tanítójának emlékét őrizve

évről évre kitüntessék vele

az iskola azon diákjait, akik kitartó szorgalmukkal,

példamutató magatartásukkal rászolgáltak arra,

hogy példaként állhassanak a falu iskolájának minden diákja előtt.

Szentkereszty Tivadar

1893-tól tíz éven át oktatta, nevelte az

Apponyi-major iskolájában a tudásra éhes gyerekeket.

Illik, hogy megemlékezzünk róla.

Június 9-én volt halálának ötvenedik évfordulója.

A bronzplakett Kiss László szobrászművész alkotása.

Ezt veheti át  egy, az adományozást bizonyító díszoklevél,

könyv- és pénzjutalom kíséretében legfeljebb három végzős diák,

akik az alapítvány által megfogalmazott

szigorú kritériumoknak megfelelnek.

Eddigi kitüntetettjeink

Vidovenyecz Erika  1991

Sutyinszki Mónika 1991

Kovács Anita 1991

Pusztai Henrietta 1992

Pusztai Kincső 1993

Benedek Mónika 1993

Pusztai László 1993

Tordai Rita 1995

Megyeri Valéria 1995

Rajtár Zsófia 1995

Tóth Krisztina 1996

Botyánszki János 1996

Araczki Krisztina 1996

Faragó Gábor 1997

Perkúti Gabriella 1999

Tóth Eszter 1999

Tóth Edina 2000

Zsóri Gábor 2001

Krizsán Gergely 2002

Faragó Bettina 2003

Kőszegi Alexandra 2005

Arany Szilvia 2006

Vági Mariann 2007

Kiss Noémi 2007

2009-ben

Szentkereszty Tivadar-díjban

részesültek

     Botyánszki Bence     Mihalik Katrin     Nikora Noémi      

"Rohanunk ringó füveken bámulni égszínkék csodákat.
S már készül bennünk szép gyanútlanul a feltétlen csodálat.
Kövek, bogáncsok, csillagok arcunkat érdesebbre marják,
s már nem krajcáros tisztaságot jelent nekünk a fiatalság.
Játékainkból lóg a kóc, s a dolgok titkosabbik arcát suhogó szelek, vadvizek forgatják, féltik, kitakarják."
                                                                 /Markó Béla/

 

Még több fotó a tanév utolsó napjairól 

Vissza az oldal tetejére